2010. február 8., hétfő

Téli grafika

Látványtervünk havas változata

clip_image002

Vajdahunyad vára télen, toll, 2004


Ugyancsak aktuális rajz-téma napjainkban a hó! Ne csak lapátoljuk, ábrázoljuk is a havat! Átszínezi s kifordítja megszokott világunkat. Az alábbi sorokat Szendrei Zsolt (volt másodéves diákom) kérdésére írtam válaszként 2006-ban.

Vajdahunyad with drawing through wind shield

1975 Vammala Santalahdenkatu 2

Vammala, Santalahdenkatu, toll, 1975

 

A szerkezeti rács köré írható befoglaló forma természetben való előfordulása kapcsán ill. a tisztavonalas kifejezés korlátait kutatva folyamodtam korábban hasonlatért hóhoz.

clip_image004

Kémény körüli hó-formák Livigno-ban

„A hó fehér varázsleple uniformizálja a tárgyakat. Mindenfajta gépkocsit legömbölyített peremű hasábbá demokratizál. A Természet eszköztára végtelenül változatos: néhány órányi hóesés... s hozzá a távolság levegő-perspektívája: a fény, a távlat és az idő a legnagyobb csomagolók”. (Az építészeti szabadkézi rajz szerkezeti felépítésének oktatása - új módszertani megközelítésben, PhD-disszertáció, Bp. 1997)

Másik részlet a Helyi Kontraszt c. tanulmányomból való. A tónusozás szükségességét a vonalrajz határáról való elmélkedéssel vezettem be.

clip_image006

Hótaposó recézett nyoma

„Vegyük szemügyre a hó-taposó lánctalpának nyomát! Tisztavonallal rajzolva, ez a csíkos tereprészlet érthetetlen vonalkódnak tűnik mindaddig, amíg barázdái el nem érik a felület peremét. A metszék már vonalasan is értelmes. Recézett domborzat pozitív és negatív henger-formái köztes mezőben csak tónusozással jeleníthetők meg”.

2006 tel tollal

Kiság télen, toll, 2006

A hótakaró leegyszerűsíti a világot, kikezdi a formák közti határokat, megváltoztatja a tónusokat és a színeket. A hó uniformizál, a tér-mélységet erősen befolyásolja. A hótakarónak nemcsak színe, de vastagsága is van.

Vizsgáljuk meg - a perspektíva szerkezeti vázát alkotó elemeire bontva - a hótakaró látványtervi szerepét!

Hägersten, Stockholm, 1973 – filctoll. Tető, talaj és sövény, mint hó-felfogó felületek.

clip_image008

Rajzon belül a hólepel építményünk egyes összetevőire eltérő hatással van. A térsíkok közti távolságok látszólag megváltoznak. Építőelemeink fontossági sorrendje átrendeződik. Míg egyes, korábban alig sejtett részletek élesen kirajzolódnak, s ez által előreugranak. (pl. légvezetékre hó rakódik), addig más évszakokban jól látható elemek képi jelentősége csökken. Függőleges szerkezetek, falak, pillérek elhalványodnak, háttérbe szorulnak.

leptek

Havas tetők, léptékváltással (Livigno, 2010)

Téli sportok kedvelői ismerik: ahány friss hóesés, annyi réteg rajzolódik ki a nyeregtetők oromdeszkája mentén. Minden új-hó eltérő színű paplant eredményez. Tavaszi olvadásig a tető vastag hótakarójának szegélye máglyarakás vagy az emeletes palacsinta metszetéhez hasonlít.

1996 sitzkogel filc Sitzkogel-i filc, 1996

Alakzatok

A szögletes geometriai formák havazás következtében átalakulnak. A pozitív sarkok legömbölyödnek. A negatív sarkok (pl. a járda és az utcafal töve) feltöltődnek. A részletek elmosódnak. A nyílások, falfülkék, hierarchiája is megváltozik. A hóesés színi előadáshoz hasonlít, díszletek épülnek, a megszokott formák jelmezbe bújnak. A növényzet rajzolata is átalakul: tündéri csipkeháló szövődik. Eddig láthatatlan formák kirajzolódnak.

clip_image012

Bérc utcai gouache, drapp papíron, 1979 – Fehér kiemelések, ecsetrajz nedves technikával

Felületek - A téli képet hó-felfogó felületek uralják. Függőleges, vízszintes és ferde felületeink a térsarokban elfoglalt helyzetük szerinti mértékben változnak. A falak, pillérek kevésbé módosulnak, viszont kiugró tagozataikat (párkány, szemöldök, könyöklő, korlát, attika) a hó szeszélyesen átrajzolja. Padló- ill. járdavonalak feloldódnak. A vízszintes és ferde síkok jelentős változáson mennek keresztül. Ami sima volt, dimbes-dombos lesz. A falak elsötétülnek. A tetők kivilágosodnak.

1994 Saalbach drapp feher ceruza s Saalbach, színes ceruza, toll barna alapon, 1995

Átalakul a látványterv főtémájának környezete is. Meglátszik, hol s mivel közlekednek – ettől válik igazán mozgalmassá a kép! Épületek körül lábnyomok, csapások (sötét csíkok, sávok) keletkeznek.

clip_image014

Livigno-i havas tetők, vastag filc és fehér fedőfesték lila papíron, 2003

 

Kocsi-nyomok felszántják, emberek-gépek söprik, kotorják (a rajzoló szemszögéből nézve: inkább elrontják) a friss havat.

1994 Saalbach kekkel feher cerka s Saalbach, 1994 – Toll, fehér és fekete tus, sötétkék alapon

Színek - A havazás borús éggel jár. Kezdetben a hóesés a színes világot fekete-fehér világra szürkíti. Ha újra kisüt a nap, színes fejezet kezdődik - de nyári színeink átrendeződnek. A földrajzi helyzettel járó időjárás az épületek hagyományos színezését is meghatározza.

Égő-vörös ház (mely Skandináviában gyakori) nálunk idegennek hat.

1974 Ellivuori mänty pastelli

Ellivuori, 1974 – Pasztell, kékesszürke papíron

Előtér, háttér és a környezet - Hó-takarítás nyomán a járó-felületek részlegesen vissza-sötétednek, de az utak, járdák, ösvények peremein felgyülemlő kupacok, hurkák megannyi jellegzetes, átmeneti alakzatot képeznek.

Télies viszonyok nemcsak havas színekkel és oldódó formákkal fejezhetők ki. Staffázsként egyéb kellékeinket is bevethetjük: meleg ruhába öltöztetett alakok, szezonális tevékenységek (korizók, hólapátolók), jellemző mozdulatok (sapkáját igazítja, kesztyűjét húzza, fázósan hátát görbíti, stb.).

clip_image016

Bern, Rosengarten télen, 1964. Faágak hó-felfogó palástja és borús égbolt összeolvad. Világos folt kihagyások eredménye - golyóstoll-rajz.

Technikák

Vonalak – Havas téma szikár kontúrháló következetes alkalmazásával is előadható. Eltűnő majd előbukkanó kontúrok pontosan kifejezik a megváltozó formákat, felületi vastagságokat. Fehér papíron feketével rajzolva, legtakarékosabb hó-ábrázoló eszközünk a kihagyás. Világos foltot sötét sávok közé szorítva jeleníthetünk meg A vonalperspektívából jól ismert takarásos jelenség a vonalhiány.

1974 Lidingo teli hatso kert Lidingö, 1973 – Pasztell kék papíron

Tónusok - Bár tisztavonalas téli tájra is akad példa, mégis inkább a gazdagon tónusozott ill. a színezett technikák között találhatók a messziről is élvezhető havas képek.

Nem-fehér alapon (a tónus-skála belsejéből indulva) lehetőségünk nyílik a világos foltok közvetlen felrakására. A szélsőséges tónus-értékek rögzítésével kezdjük: fekete – fehér (vö. Helyi Kontraszt). A továbbiakban a köztes átmeneteket az ún. szürke-skála révén állítjuk elő. Szorgalmas gyakorlással bizonyára észlelni fogjuk a világoson belüli meleg ill. hideg árnyalatok is. Az előbbieknél a fehér pl. halvány-vörös, az utóbbiak világoskék hozzáadásával törhető.

teli poszter Átlátás télen a Nagydunára a gödi kőgátnál, 1999 – pasztell sötétkék alapon

A hó csodás színeket képes produkálni, amint kisüt a nap! Érdemes gondosan összehasonlítani a hó-formációk eltérő színű ön- és vetett árnyékait.

Sok-sok megfigyeléses, természet után rajzolás révén tehetünk szert kellő tapasztalatra ahhoz, hogy saját tervünket spekulatív módon, téli változatban is bemutathassuk.

havas poszter

Nyári látványtervünk téli átköltésekor próbáljunk meg hófelhőből letekintve (Szent Péter szemével) látni! A hóesés sajátosan átrajzolja a tájat. Épületek vízszintes tagozatait kihangsúlyozza, a ferde tetősíkokon azok alsó szegélye mentén fodrozókat épít, stb. A hótakaró gazdag és szeszélyes, alakja folyton módosul: széle hullámvonalas, vagy cikk-cakkos, vastagsága változó, pereme puha, rá is hat a gravitáció. A vastag hófedél helyenként megcsúszik. A hónak komoly súlya van, a faágak csipkéit összefogja, s a vékonyabbakat lehúzza. Ha kisüt a nap, a hó felszikrázik, speciális árnyékok figyelhetők meg a havas tájban.

2003 frozen small arm s

A hótakaró festői halmazállapota nem tart sokáig. Ha megolvad – csöpög. Ha megfagy, az eresz peremén jégcsapok festői formációja sorakozik. A tél nagy varázsló, formát, színt, felületet szeszélyesen átformáló bűvész, ezer alakjával még sok meglepetést tartogat számunkra.

Az átalakítás javasolt lépései:

clip_image018

Nyaraló télen, Göd, 1985 – gouache barna alapon. Az ág-közti fehér foltokat kékes vagy vöröses árnyalatok törik. Borús éghez viszonyítva a havas tető világít.

Vegyük sorra a lehetséges hó-felfogó felületeket! Lejtőkre, tetőkre, a nagy rálátásos ferde síkokra havas leplet terítünk. Kiugró tagozatokra, párkányokra, karfákra, a lépcsők járólapjaira fehér hurkákat fektetünk. Az előteret buckásítjuk, az építmények, növények talpvonalát fellazítjuk. A tónusokat kifordítjuk, a színeket újra gondoljuk. Használjuk ki a hóval kapcsolatos inverz jelenséget is, amikor a tónusok megfordulnak. Nyáron általában a cseréptető sötétebb, mint háttere, a ragyogó ég. Havas tető világosabb borús ég kontrasztjával. Meghökkentő tónus-váltást tapasztalunk kedvenc fáink esetében is: a megszokott önárnyékos oldalra most szélfutta hó tapad.
1984 Godi kisag telen lino

 
1964 Bern munster lino

TECHNIKAI PÉLDÁK

Fehér papíron a világos mezők kihagyással érvényesülnek Nem-fehér alapon a világos képsík-mozaikokat vonalas vagy foltos hozzáadással hozzuk létre. A színek akkor kezdenek hatni, amikor a papír kezdő fehérje visszaszorulóban van.

Kísérletezzünk száraz és nedves technikával! Száraz technikák csoportja: ceruza, toll, filctoll (ill. ugyanez színesen: színes ceruza, pasztell, kréta). Nedves technikák közé sorolható a lavírozás és az akvarell. Az ún. fehér kiemelések vonalréteg ill. folt hozzáadásával valósíthatók meg. A nedves eljárás során fedőfestéket, temperát, gouache-t ill. fehér tust alkalmazunk.

lampa-suveg

2009. november 25., szerda

Absztrakt síkkompozíció

Hogyan formázzuk az ismétlődő motívumot?

tukr-lavir

Feladat: Készítsünk az átlátszódás-tükröződés jelenségeit bemutató rajzunk egy részletének felhasználásával elvont síkkompozíciót!

tukr-lavir14

A részletesen tónusozott A/2-es ceruzarajz alkalmas részletét keretes nézőkével választjuk ki. A nézőke mérete ne haladja meg egy képeslap (10 x 15 cm) felületét. A nézőke kerete választás közben kitakarja az eredeti kép egyéb részeit.

A kompozíció tervezését nagymértékben elősegíti, ha kedvünkre való műfajt választunk, majd alkalmas témát találva, ismerős funkciót képzelünk hozzá. Járjuk körül gondolatban a megvalósítás lehetőségeit is!

Ha bizonyos funkcióra gondolunk, tervezhetővé válik a kompozíciót hordozó anyag, s az ehhez tartozó háttér-szerkezet is elképzelhető. Jobban érezzük majd a lehetséges méreteket is. Mindenképpen érdemes ész szerű (modellezhető) nagyságrendek keretei között maradunk s értelmes, ismerős léptékben gondolkodnunk.

Kérdéseink:

Mi lesz? Milyen lesz? Miből lesz? Mekkora lesz? Hogyan jön majd létre?

Íme, néhány igéből képzett jelző, ABC sorrendben, hogy meginduljon fantáziánk (a lista bővíthető):

  • Ácsolt
  • Emelt
  • Épített
  • Falazott
  • Faragott
  • Festett
  • Feszített
  • Fonott
  • Fújt
  • Halmozott
  • Hímzett
  • Kalapált
  • Kovácsolt
  • Növesztett
  • Nyírt
  • Nyomott
  • Öntött
  • Préselt
  • Ragasztott
  • Rajzolt
  • Rakott
  • Sorolt
  • Szabott
  • Szeletelt
  • Szerelt
  • Szórt
  • Szőtt
  • Tördelt
  • Tükrözött
  • Vágott
  • Vetített
  • Vésett

magyaros-szonyeg

Lakatos Artúr (1880-1968): Magyaros csomózott szőnyeg

Íme, néhány szokványos síkkompozíciós (azaz felületre való) téma:

  • Absztrakt festmény, freskó, táblakép, grafika, üvegablak, ajtóminta…
  • Álló, fekvő, lebegő épített szerkezet (függőleges, ferde vagy vízszintes síkban)…
  • Belső vagy külső, tömör vagy áttört térválasztó, térrács, mellvéd-rács, burkolat, homlokzati struktúra, attika-dísz, épület-elem…
  • Padló- (fal-, mennyezet-) minta, intarzia…
  • Plasztika, dombormű (relief), (körbejárható vagy falhoz szorított) szoborszerű konstrukció…
  • Szőnyegterv, kárpit, tapéta, csomagolóanyag, ruha- és bútorszövet…

A síkkompozíció tervezése során elszakadunk az eredeti perspektívától, s új, belső törvényszerűségeket fedezünk fel, amelyek készülő alkotásunk rejtett rendjére ilyen vagy olyan mértékben hatnak:

  • Egyensúly
  • Szimmetria
  • Ritmus
  • Hangsúly

47-13

Lakatos Artúr: Könyvborító

Tekintsük át formázási eszköztárunkat!

Az alább felsorolt hagyományos műveletek (részben vagy egészben) alkalmasnak tűnnek a kiválasztott ismétlődő motívum előkészítésére. Ne feledjük, hogy akármelyik tevékenységnek az ellenkezője is hatásos lehet. Nem biztos, hogy mindegyikre szükségünk lesz, de egyre feltétlenül: a kivágásra.

A kivágás, mint reduktív eljárás során a részt kiragadjuk az egészből, vagyis az (esetleg ismétlődő, gyakran geometrikus, szinte mindig leegyszerűsített) alap-motívum magját elkülönítjük az eredeti távlati képtől.

  • Forgatás, döntés, torzítás
  • Ismétlés
  • Kivágás
  • Kontraszt-képzés, világosítás, sötétítés
  • Nagyítás (fókuszálás), kicsinyítés, átméretezés
  • Nyújtás, hajlítás, tömörítés
  • Sorolás (sűrítés, ritkítás)
  • Színezés, szín-elvonás (fekete-fehér változat)
  • Takarás, átfedés
  • Tükrözés
  • Válogatás, szaporítás, elhagyás
  • Variációk képzése

1950-Romos Bp-jelkepek-reszlet 1950-Romos Bp-jelkepek szerszam-dekorativ-szovetterv

Lakatos Artúr kollázs-terve, 1946 (Romos fővárosi jelképek, batik, tempera, pasztell)

Grafikai kelléktárunk megismerése céljából kövessük nyomon lépésenként az alábbi demó-példát:

  1. tukr-lavir

A nagybeállítás nedves technikával, lavírozással (hígított tussal és ecsettel) készített részlete. A minta A/4-es méretben készült.

  1. tukr-lavir2

A közép-rész kivágása. A beállítás magja az üveglapon álló henger vetett árnyékának tükröződése, illetve a vetett árnyék és a tükörképek átfedésénél képződő mozaikok

  1. tukr-lavir3 

Átfordítás ( vörösből zöld, fehérből fekete lett)

  1. tukr-lavir4

Kontraszt fokozása (az átmenetek határait megélesítjük, a foltok – képsík-mozaikok – jelentősége megnő)

  1. tukr-lavir5

Szín-elvonás (a tónusok megerősítése, elmozdulunk a fekete-fehér felé)

  1. tukr-lavir6

Fejre állítjuk a redukált motívumot, hogy elhalványuljon a vonalperspektíva.

  1. tukr-lavir7

Átszínezzük a képkivágást (elmozdulunk a kék tartomány felé - most mindent kék szemüvegen keresztül nézünk)

  1. tukr-lavir8

Ugyanezt kipróbálhatjuk a vörös tartományban is - a motívumra vörös fátylat terítünk.

  1. tukr-lavir9

Újabb nagyítással ráközelítünk a részletre. A képkivágás keretei megváltoznak.

  1. tukr-lavir10

A kapott eredményt kísérletképpen elforgatjuk 90 fokkal.

  1. tukr-lavir11

Nagyítás és a feleslegesnek tűnő szélső sávok eltávolítása következik, hogy minél kevesebb emlékeztessen a kiindulásra.

A távlati kép összetartásai (vagyis ferde vonalak többsége) lassan eltünedeznek, ezáltal egyszerűbb lesz a sorolás.

  1. tukr-lavir12 

Elmozdulunk a drapp árnyalatok felé, hogy kipróbálhassuk a meleg tónus-színeket is.

  1. tukr-lavir13

Kékesszürke árnyalatok ellenpróbája során a színhangulat megváltozik.

  1. tukr-lavir13

Végsőkig feszítjük a még éppen lehetséges kontrasztokat, hogy tisztán kirajzolódjanak a tónuslépcsők határai.

  1. tukr-lavir14

Utolsó szakaszban az előzőből is kivágjuk a csupa feketéből-, világosszürkéből és sötétszürkéből álló magot, lecsökkentve a háttér-mozaikokat.

tukr-lavir15

Kísérletsorozatunk végére az eredetileg beállított tárgyrajz sokszorosan átfogalmazott töredéke maradt – ki ismerne még rá a csendélet nyomaira?

  1. tukr-lavir2 tukr-lavir15

Kompozíciós munkafázisok:

negyes

 Sorolás – a kedvünkre alakított magot több példányban legyártjuk, s különböző illesztési rendszer szerint variációkat készítünk.

negyes-kekben

Színezés, nyújtás, tömörítés, lépték-változtatás, forgatás, tükrözés, takarás, sorolás hálós vagy más milyen  kötésben.

A variációk száma türelmünktől s ízlésünktől függ. Töltsük ki lehetőleg az előírt A/3-mas felületet!

negyes-nyujtva

negyes-zoldes

sorolas

sorolas-tomoritve stb.

2009. november 19., csütörtök

Modell-rajz

Hogyan jelenítsük meg grafikusan a “Kint is vagyok, bent is vagyok” elnevezésű, - tanszékek közötti, elsőéves építészhallgatóknak szánt - feladat modelljét úgy, hogy a szemlélő benne érezze magát az átmeneti térben?


Attila múzeuma. Léptékadó figurák kontúrja mentén peremfényt alkalmazva, a térsíkok elkülönülnek. A nyílások kijelölik a fényforrás irányát. Azonos helyzetű síkok egy rajzon belül lehetőleg hasonló grafikával jelölendők.

Az alábbiakban bemutatok néhány “egy-perces” demo-mintát. A vázlatok nagy méretű, famentes, szürke papíron, három féle színű pitt krétával születtek. A fehér kiemelés technikája jelentősen felgyorsítja a fény-árnyék hatást. Elsőéves tanköröm demonstrációs órájának tanulságai:

Emeljük orrunkig a kicsiny modellt, s közvetlenül arcunk előtt tartva forgassuk körbe, hogy kiválaszthassuk a leglátványosabb nézőpontot!

A horizont magasságát döntéssel, billegtetéssel változtatva, egy-egy, elkülönített lépésben rajzoljuk meg a padló-rálátást, majd a mennyezet alálátást! Első vázlatunkban el is túlozhatjuk ezek mértékét.

Hasonlóképpen pillantsunk be a falak közé is: a vezérsík képsíkunkkal bezárt szögét finoman változtatva, próbáljunk előbb az egyik, azután a másik oldalból a lehető legtöbbet megmutatni! Lassan kialakul az egyensúly a térhatároló felületek között. Ha ebből ennyit látok, akkor a másikból csak ennyi marad. Az egyik kedvezmény megköti a másik mértékét. Rajtunk múlik, mit akarunk megmutatni, azaz hogy honnan nézzük a belső teret.

A következő fázisban az eredeti keretet kibővítjük, s túllépünk a rajz szélein. Ezáltal közelebb megyünk a látványhoz. Gyakorlatban az első vázlatot (amely a modellt még kívülről ábrázolta) újra méretezzük: szegélyeit levágva, második rajzunkon a magot felnagyítjuk .

Iránypontjaink rögzítése után fésüljük össze a megfelelő összetartásokat!

Árnyékolás előtt felületosztással erősítsük meg a síkok irányát! (Esésvonal, rétegvonal, padlóháló, méterháló, lábazat, anyagjelölések, vetett árnyékok, tükröződés, stb.)




Alexandra sarka. A keretek elhagyásával a képet felnagyítjuk. Fehér kiemeléssel hatásosan összefoghatók az épített részt körítő környezet foltjai. A halmazállapotok elkülönülnek. (A Teremtés is így kezdődött: az Ég elkülönült a Földtől.)

Tamás színháza. Rajzolás közben újabb ötletünk támad. A fél szintek közé rámpák kellenek.