mehesb: Utcarajz

Harmadévesekkel a Budai Várban

Ez a cikk vetítettképes előadás formájában is megtekinthető.

Utcarajz-típusok utcavonal és nézőpont szerinti csoportosításban:

Egy iránypont, hátsó vezérsík (Szeged, 1968)

Ívelt utcafal (Piran, 1972)

Törtvonalú, lejtős utca (Prága, 1966)

Egy iránypont, lejtős utca távoli vezérsíkkal (Stockholm, 1973)

Egy iránypont, két vezérsík (Stockholm, 1973)

Hegyes szögű utca-sarok, több irányponttal (Koppenhága, 1983)

Törtvonalú, lejtős, többszintes hálózat (Stockholm, 1973)

Kompozíció

A látványos utcarajznak mélysége van. Átlós vonalak a rajz közepébe vonják figyelmünket. Olyan nézőpontot válasszunk, ahonnan mindkét oldalmezőbe jut rövidülő utcafal! Így keretbe foglalható a közép-rész főtémája: maga a távolba vesző utca.

A rajz nem fénykép. Rajtunk múlik, mit választunk a pillanatnyi valóságból! Bár a vázolás részlet-halmozó szakaszában átmeneti szerephez juthatnak autók, táblák, oszlopok is, tanácsos később egy részükről lemondani.

Szerkezeti alapvonalháló

A befoglaló kockarács perspektivikus változásait képsík-felbontásos módszerrel követjük. A látványt mérő-képsíkunkon könnyen mérhető, „egyszerű geometriai formákra” bontjuk.

Ha nem adódik képsíkunkkal párhuzamos, torzulás-mentes „Vezérsík”, mértékadó (szélső) ferdéink dőlés-méréséhez először függőleges skálát építünk. Alkalmas mércének erre valamelyik közeli ablaksor kínálkozik. Épületek sarok-osztásai is megfelelnek.

Analógia a „Folyosó”-rajzolással

Hasonlóságok: vezérsík, horizont, függőleges skála, szélső ferdék, vetítések…

Különbségek: Kanyargó utca homlokzatai törtvonalú helyszínrajzra illeszkednek. Minden homlokzathoz saját iránypont tartozik.

Úri-Lenke utcai sarok („Az erkély is vezérsík.”)

Hogyan torzul perspektívában egy szabályos homlokzat-mező a horizont változásának függvényében?

Szemből nézve az eresz és a lábazat vízszintes. (Lejtős utca esetében a lábazati mezőt – utólag – egy olyan derékszögű háromszöggel egészítjük ki, amelynek kisebbik befogója a járdavonalnak a vízszintes síktól való eltérését tartalmazza.)

Perspektívában a homlokzat szabályos négyszögéből képsíkunkon trapéz lesz. A szélső ferdék pontos megrajzolása a szerkezeti váz felépítésének legkényesebb szakasza. Az eresz-alálátások ill. a lábazati rálátások mértéke a nézőpont és a homlokzat viszonyától függ. A szemsík helye döntő jelentőségű!

Utcaszinten állva a lábazati él laposabbnak látszik, mint a legfelső födém-perem.

Utcarajz nincs homlokzatrajz nélkül. Vizsgáljuk meg egyenként a törtvonalú utcafal összetevőit! Hogyan módosítja a távlat eredetileg szabályos vonalhálójukat?

Párizs, 1971

Az egyszerűsített homlokzat részei

Szabadkézi rajzban a rövidülő homlokzat részeit célszerű csoportosítani.

Az ablaksorok párkány- és szemöldök-vonalaira érintőket illesztünk. Az így kapott foltokat összefüggő szalagként kezeljük. Egy-egy szint ablaksora nemcsak a nyílásokból, hanem az ablakok közötti falmezőből is áll.

Strasbourg, Kammerzell-ház - 1975

„Részlet-halmozásos módszerrel” a homlokzat magassági méretét úgy kapjuk meg, hogy sorra megfigyeljük egy közeli ablak-oszlop alkotórészeit. A nyílásokon kívül ennek összetevői közé tartozik még: párkány, parapet, attika, lábazat is.

Épületsarkok felület-osztásai is alkalmasak kezdőskála céljaira.

Először a közeli, majd a távoli ablaksávval osztjuk részekre a rövidülő homlokzat trapéz-foltját. Ezután a köztes ablaksávok beillesztése következik. Pontosabban szakaszolhatunk, ha az átlós módszer” szabadkézi szerkesztését alkalmazzuk. Figyeljünk a tengelyekre is!

Végül a homlokzat egyéb részleteit vázoljuk fel. Ha kevés az időnk, elegendő egyetlen közeli elem-sort alaposan megvizsgálni (azaz a helyszínen vetületeiben is megérteni az osztásokat, az egyes összetevők vastagságát, a kísérő díszítések mintázatát és rendszerét). Jegyzeteink révén az ismétlődések kidolgozásával később is boldogulunk.

London, 1969

Mérések

Ha az iránypont helye bizonytalan, „arányméréssel” vizsgáljuk meg a mértékadó ferdék dőlését. A mértékadó ferdék (ereszvonal, járdavonal) képezik a szélső szög-szárakat. Ezek közé futtatjuk a valóság „köztes vízszinteseit” úgy, hogy azok rendre egy virtuális szög-csúcs (az iránypont) felé tartsanak!

Utólag a hagyományos szerkesztési eljárással is ellenőriznünk illik a (valóságban párhuzamos) vonal-csoportok összetartását. Keressük meg homlokzatonként a vonatkozó iránypontokat!

Jelöljük be szemsíkunkat a közeli és a távoli függőleges skálán is! Célszerű megfigyelni sorstársaink fejének a háttérhez viszonyított helyzetét. Horizontunkat oldal-pillantással közvetlen környezetünkhöz (lent állva a földszinti ablaksorhoz, a lábazathoz, vagy más homlokzati osztáshoz) terjesztjük ki.

Stockholm, 1973

Tetőidomok kontúrjai

A homlokzatok megrajzolása után a tetőket az utcafal törtvonalú szalagjára ültetjük fel. Most már van mihez viszonytani a tető-kontúrok töréspontjainak koordinátáit!

Sarokházaknál a konty-vápa nem párhuzamos az oromfalak szarufa-irányú lejtésével. A térbeli ferdék a valóságban is szöget zárnak be egymással, ezért perspektívában még erősebbnek tűnik az összetartás.

Tampere, 1975

Lejtő ábrázolása – Az utca szélessége

Lejtős utcát az utcafalak lábazati háromszögeinek (trapézainak) segítségével jelenítjük meg.

Az utca szélességének ellenőrzésére is használható az említett „részlet-halmozásos” eljárás, amely kiegészíti a szokásos „ceruzás” méréseket. Ez a mellékelt esetben azt jelenti, hogy egyszerűsített befoglaló formákon (pl. az autó-kontúrokon) lépegetve, keresztirányban, közel és távol néhányszor átszeljük az utcát.

Montlucon, 1976

Kidolgozás

A sikeres befejezés előfeltétele, hogy a helyszínen feljegyezzük a „Helyi Kontraszt”-okat. Megfigyeljük a képsík-mozaikok határvonalait, s előtónussal megjelöljük a vonal sötét oldalát. Tegyünk különbséget a „fekete” és a „fehér” ablak-szemek között is! Sötét ablakhoz világos, világos ablakhoz sötét falmező tartozik.

Pécs, 1966

Rajzolási sorrend (rövidülő utcafal első elemének szerkesztése)

Első vonal az ég foltját választja el a földtől. Félszemmel hunyorítva megkeresendő a világos és a sötét foltok határa. Ezzel szinte egy időben (az autók körvonalain lépegetve) az előtérben kialakul az utca szélessége.

Az „Alabárdos”-ház rövidülő homlokzata az Országház-utcában.

A közeli függőleges skála az „Alabárdos” ház sarok-éle. A kőosztáson leolvasható a horizont helye. Kiválasztom azt a vízszintesen futó falhornyot, amelyik éppen párhuzamos a szemmagasságig emelt rajztábla felső élével.

A vízszintes skála teremtése a földszinti mezőben kezdődik: egyes állomásait nyílások, közök és feliratok alkotják. Így működik a „részlethalmozásos” módszer. Ebben a műveletben a homlokfal síkjára merőlegesen állított cégér is támogat. Hasonlóan a szemközti Kollégium-homlokzattal, ez is a „Vezérsík” része. A felsorolt araszolás eredményeképpen előrajzolódik a kiindulásul választott homlokzat szélességi skálája.

Az emeleti ablaksor részletei (elsősorban az attika mező kazettái) az első trapéz szélességi méretét véglegesítik. Általában a legsűrűbb részlet-sávnál érdemes végighaladni a homlokzaton. A „még éppen érthető” legkisebb részlet képezi azt a legnagyobb közös osztót, amellyel a vizsgált szekció tagolható.

A szélső ferde függőleges összetevőjének mérése következik. Most zajlik az első vízszintes bevetítés a rajztábla felső élével. Az eresz távoli sarka a függőleges skála szerepét játszó közeli sarokléchez viszonyítandó. Kialakul a trapéz meredek pereme.

A homlokzat perspektivikus torzulásának megrajzolása után a tetőidom töréspont-koordinátái (főiránybeli vetítésekkel) következnek.

A többi házat (szín szerint emlegetve) rendre szomszédjaihoz illesztgetem, miközben egyenként beazonosítom a párkányok és sarkok metszéspontjait. A kapcsolódó ereszvonalak irányára fokozottan ügyelni kell.

(„Párhuzamosak-e, vagy szöget zárnak-e be egymással?”).

Minden egyes ereszvonalat célszerű a vetítéses módszerrel bemérni. Viszonyítási skála a korábban megfigyelt homlokzatok hálója.

Miközben a kémények és a kémény-közök helyükre kerülnek, a sokszögű ég- kontúr egyre pontosabb lesz. A kémények közötti mezők lényeges negatív formák. A tetősíkok lejtéséről a kémény-talpak metszésvonala is sokat elárul. A tető-idomok végleges határvonalához további részletek megfigyelésével juthatunk el. A részlethalmozás újabb stációit ebben a szerkesztési fázisban tetőablakok és oromfalak, anyag- és színváltások jelentik. Természet utáni rajzolásnál minden egyéb rész-osztás is alkalmas fogódzó lehet! A szabadkézi rajz szerkezeti felépítése során az új vonal valamelyik régivel összehasonlítva (szövődve) keletkezik.

Sokféle ösvény vezet fel a hegy csúcsára. Tiszta vonalrajz igazi sikerélménye az a pillanat, amikor az első és utolsó szerkezeti vonal találkozik.

Országház utca, pasztell, 2005.

Rajzos válaszok gyakori kérdésekre

Az utca szélessége az autók körvonalainak vázlatos sorozatával rögzíthető az előtérben ill. a távoli vezérsíkban. Ez a „részlethalmozás”. A közeli függőleges skála kocsival takart részét a „ceruzás” méréssel hasonlítjuk a tisztán látható felső szakasz osztásaihoz. Így alakul ki a járdavonal feltételezett helye.

Az Országház utca dél felé tekintve. Az oldalmezőket törtvonalú utcafalak határolják. Az előtérben átlósan rakott kockakő-burkolatra utaló helyszíni jegyzet látszik.

A Táncsics Mihály utca dél felé nézve - Kísérő rajz egy szóbeli magyarázathoz. (Hogyan található el pontosan az utca szélességét és a járdavonalak iránya?

A tetőidomok és a szemközti oromfalak képsík-mozaikjait a homlokzatok szalagszerű felépítése után illesztjük a már elkészült vonalhálóhoz. A töréspontok koordinátáit a lap széleivel párhuzamos („főiránybeli”) vetítésekkel állapítjuk meg.

Az ilyen festői, tagolt, váltakozó párkány-magasságú utcafalakkal határolt látványhoz inkább a vízszintes (azaz fekvő téglalap-alakú) képkivágás illik. Álló helyzet több eget és előteret kívánna.

Összefoglalás

Utcarajz nincs homlokzatrajz nélkül. Tanulmányozzuk a közeli homlokzatok osztásrendjét szemből is!

Törtvonalú utcafalnál minden homlokzathoz saját iránypont tartozik.

A kontúr-vonalak töréspont-koordinátáit főiránybeli vetítésekkel állapítjuk meg. A szélső ferdék bemérése függőleges skálával kezdődik (közeli ablaksor megfelel). A szélső ferdék az iránypontok helyzetére utalnak. Utcaszintről a lábazati él laposabbnak látszik, mint a legfelső eresz dőlése. Szemsíkunkat oldalpillantással egy közeli homlokzat osztásaihoz viszonyítva megállapítandó egyetlen horizontunk.

Rudolstadt, 1969