Csúszópont

Mottó: „Minden nézőponthoz saját perspektivikus torzulás tartozik!”

Kulcs-szavak: arány-számszerűsítés, befoglaló kockarács, csúszópont, égtáj-létra, élek összemetsződése, képsík-mozaik, megfigyelés célterülete, mérőképsík, rúdmetszet, vezérsugár.

Hozzávalók: alaktartó, hajlékony-merev, változtatható pillanat-rögzítésre alkalmas, messziről látható színes pánt vagy drót (például arasznyi szigetelt huzalok)

Célkitűzések

Építészeti szabadkézi rajztanulmányainkat általában szögletes váztestek megfigyelésen alapuló ábrázolásával kezdjük. Kívánatos lenne az egyik legáltalánosabb típushibának – a túlzott rálátásnak - hatékony felszámolása.

A tárgyrajz témaköre a befoglaló kockarács tanulmányozásával indul. Szabályos rácsozatuk látszólagos összemetsződései biztonsággal számszerűsíthető módon rajzolódnak ki mérőképsíkunkon.

A rudak ugyanis helyenként szükségszerűen takarják egymást.

Mivel minden nézőponthoz személyes perspektivikus torzulás tartozik, e látszólagos összemetsződés-helyzetek jellemzően egyéniek.

A módszer

Célunk a tudatosítás, módszerünk a megfigyelendő célterület kihangsúlyozása: megfoghatóvá tenni a mit-nézni-t! 

Hétköznapi kellékkel operáló módszerem (hiszen szigetelt drót úton, útfélen akad) a diák figyelmét a megfigyelés fókuszára irányítja. Az eljárás a látnivaló bizonyos részleteit kinagyítja, a szemlélő figyelmét az egyik alapvető kockológiai összefüggésre irányítja.

A perspektíva magyarul a látszat tanát jelenti.

Mielőtt belejavítanánk tanítványunk (síkbeli) rajzába, rögzíttessük vele átmenetileg a (térbeli) vázkocka-beállításon, ahogyan az ő helyéről bizonyos fontos él-összemetsződés (csak onnan, csak neki) látszik!

Egy-egy virtuális összemetsződés pillanatnyi befogására csúszópontnak* keresztelt színes kötöző-drótom hurokja megfelelőnek tűnik.

*Nézőpontunkat változtatva a vázkocka éleinek látszólagos összemetsződése elcsúszik: közelebb hajolva pl. a kocka-alap hátsó éle feljebb kúszik a közeli skálán. Innen ered az elnevezés.

A gyakorlat menete:

1) Szabad megfigyeléssel elkészítjük első vázlatunkat.

2) A váztest nevezetes rúdjainak látszólagos összemetsződését felvisszük a tárgyra.

3) Eredeti rajzhelyünkről újra ellenőrizzük a beállított csúszópontot.

4) Szükség esetén helyesbítünk a csomón – vagy a rajzon! (Fejünk, nyakunk, törzsünk mozgatásával a hibajavítás iránya felismerhető.)

Javasolt alkalmazások

A) Kockarajznál a beállítás (skálának** használt: S jelű) közeli függőleges éle és (a betűjáték kedvéért „alapegység hátsó élének” nevezett: _AEHÉ jelű) padlólap hátsó rúdjának virtuális összemetsződését (M) színes, rugalmas, alaktartó pánttal jelöljük be.

A visszafelé olvasott képlet a szerző családi nevét rejti:

S / EHÉ = M   (azaz: MÉHES)

**Az elemi vázkocka hagyományos előkészítése a közeli függőleges élre felvitt negyedelő krétajel-osztásokkal történik (fél, negyed, háromnegyed). Elsősorban ezen a számozott élen mozog majd gyakorlatunkban a csúszópont hurokja.

B) A IV. (hátsó) él viszonyát az előlap felső pereméhez képest hasonló módon rögzíthetjük.

Fentiek következetes alkalmazása révén a sziluett belső sávjában fellelhető össz-magasság pontosításához jutunk el. Az össz-magasság*** fontos szerepet játszik vázkockánk szerkezeti felépítésében.

***Az össz-magasság alsó, belső és felső képsík-mozaikokból tevődik össze: ÖM = A + Be + F  (egybeolvasva: ÖMABEF)

C) Alálátásnál hasonló lépésekben rögzíttessük a szemlélő kizárólagos nézőpontjához tartozó rúd-találkozást!

Még a legegyszerűbb párhuzamos helyzetnél is bevethető a csúszópont-gyakorlat. A hurok hosszabb ágával a rúd-közt áthidalva megelőlegezzük a vízszintes sarokvetítést.

A hurok ágai (a bajusz) az egyén nézőpontjának megfelelő (azaz a képsíkkal párhuzamos, a vezérsugárra merőleges) helyzetbe hajlíthatók.

D) Hengergyűrűk**** rajzolásánál az úgynevezett égtáj-létrák (küllő-síkú, egymáshoz képest derékszögben álló, foghíjas négyzetsorok) virtuális összemetsződéseit megfigyelve juthatunk el legpontosabban a befoglaló kockarács nézőpontunknak megfelelő perspektivikus torzulásának ábrázolásához.

****Ez az egyik legnehezebb elsőéves feladat! Komoly segítséget remélek vázolt módszeremtől.

Elvárt pedagógiai eredmények

Módszerem pedagógiai jelentőségét abban sejtem, hogy látványosan demonstrálhatom nézőpontjaink különbözőségét. „Ami innen még igaz, onnan már biztosan nem – én így látom, te pedig úgy…” Egyszerre készült rajzok nem lehetnek egyformák! Akár rajzosaink neve szerint is felcédulázhatjuk a különböző nézőpontokhoz (más irány, más szemmagasság) tartozó csúszópontokat. Eltérő színű pántok hasonló következtetést sugallnak.

Előfordul, hogy tanítványunk ragaszkodik tévedéséhez: nem azt látja, nem úgy látja! Haladjunk ekkor visszafelé: kerestessük meg azt a helyet, ahonnan elrajzolásának megfelelően alakulnának a rúdmetszetek! Talán nem is a rajz rossz, csak a hely hamis…

Véleményem szerint a fenti csúszópont gyakorlat az arányérzéket is pontosítja. A megállapítandó törtszám-érték (tehát bizonyos szakaszok viszonya), a keresett arány számszerűsítése, megkönnyíti a térbeli összefüggést arányhelyesen átvinni a papír síkjára.

Így lesz 3 D-ből 2 D.

Szemléletformálónak szánt eljárásom - kiegészítve a hagyományos, diákjait egyenként korrigáló, a bevezetésben felpanaszolt típushibákba lankadatlanul, kézzel is belejavítgató tanár türelmével – bizonyára megnöveli korszerűsítendő oktatásunk hatékonyságát, hiszen a közös beállítás kritikus részeire vet fénycsóvát.

 Jó rendezésben egyetlen színpadi mozdulat a teljes nézőtérre kihat.

Bár a szomszéd garantáltan másképp látja (hiszen ez a lényeg!), e különbség felismertetése módszerem remélt pedagógiai hozadéka.

Összefoglalás

Váztestek éleinek látszólagos összemetsződése csúszóponttal objektíven ellenőrizhető.

Az első csúszópont-kísérletek tanulságai:

Bircher Nóra elsőéves építészhallgató a kocka-beállítás egyik kényes csúszópontját keresi meg. Egyik társa Nóra helyéről, a távolból irányítja.

A) Célszerű a vázkocka sarkait megbetűzni. Így könnyebben azonosítható tevékenységünk a beállításon is. „Melyikről van szó?” – teszi fel valaki meglepődve a kérdést a gyakorlat elején.

Adrienn rajzán AF és HG rudak találkozását ellenőriztük – csúszópont segítségével.

Az óramutató járásával ellentétes irányban haladva, kezdjük a fedlapon a vázkocka sarkainak bejelölését (eljutunk A-tól D-ig)! A D jelű rúdon lecsúszva, lent következetesen ugyanígy megkerüljük a kockát (E-től H-ig). Ekkor a keresett metszék (vagyis a közeli függőleges él és az alaplap hátsó éle közti csúszópont) megnevezhető.

B) Mindenki számára más és más jellemző takarásos rúd-metszet adódik. Van, akinél lenn, van, akinél fenn – hol elöl, hol hátul…

C) Gyakran segít a metszőpont beazonosításánál, hogy takarásonként  (látszólagos rúd-metszékenként) egy közeli és egy távoli tárgy-jel adódik. A szemünkből eredő nézősugár a közbülső pontot érintve éri el a hátsó pontot.

Szélső pedagógiai esetekben, jelöltessük be mindkét csúszópontot (melyek nyilván egynek látszanak nézőpontunkból)!

Varga Brigitta a beállításon kikeresi a fedlap közeli éle és a távoli függőleges közti csúszópontot.

Megvan! Létrejött a takarás, amely - legalább is innen nézve – érvényes.

 

Brigitta rajza és a színessel kiemelt csúszópont.

A kocka sarkait megbetűzzük. Az éleket mint szakaszokat végpontjaikkal nevezhetjük meg.

A diákok egymást szívesen irányítják, miközben szomszédjukat képviselik: “kicsit jobbra, kicsit balra, feljebb, lejjebb!”  - pedig mindenkinek csak a saját nézőpontja lehet hiteles…

Tóth Zsuzsanna és rajza. A rudak összemetsződése kitűnően sikerült!

A gyakorlat kézzelfogható (körül-járható) módon kiemeli a látni-való célterületet. Célunk a látni-tanítás, hirdette meggyőződéssel néhai Dobó Márton tanár társam (1949 -  2000).

Karakai Hanna emlékezetből jelöli be a tárgyon az egyik jellegzetes látszat-összemetsződést – úgy, ahogyan azt rajz-helyéről látta.

Hanna rajzát mutatja.

Minden nézőponthoz saját metszőpont tartozik.

A szín-választás ceremóniája…

… és a megtalált csúszópont. (A képen Négyessy Adrienn szerepel.)

Saját helyünkről ismét ellenőriznünk kell a perspektivikus torzulások mértékét: pl. hagyományos módon, a mérő-képsíkunkon méricskélve.

A típushibák évfolyam-függetlenek, vagyis harmadéven is nyugodtan használhatjuk az alálátás ellenőrzésére.

Alálátás csúszópontja létráról – harmadéves bemutató.

Harmadéves rajza, javított csúszóponttal. A rajzbeli rudakat gondosan betűzzük meg! A demonstráció folyamán érdemes a valós beállítás mindkét szereplő élére felrakatni a színes hurkot. Adott nézőpontból ezek egyetlen kötésben olvadnak össze.