Erasmus Object Drawing Figues

Object Drawing cours at BUTE Faculty of Architecture - Departement Freehand Drawing, lead by Associated Professor Balazs Mehes PhD 2011 Fall, second trimestre.

Sitting around and among simple still-life settings, composed of fresh fruits (brought from land called: Goed) and drapery. Aim of the first drill is to get aquanted with composition rules and sketching technique . Object distance is short (less than 1 m). Natural horizon is at on chair seating person’s eye level.

 

Black-bord figures (remembering actual activities ). Students equipped with thin laptop-drawing-bord and mobil internet connection (ipod), controll enthusiastic the verity of my homepage and blog-site at once. They work!

First sketch of sujet figue (objects volume plus area in-between). Balance of  picture plane mosaics.

Second stage shows start of gradually observed local contrasts. Background of drapery is indispensable. Feltpen demo pages by mb.Initial stages of the next framing picture of sujet still life  (nuts and figues). Colored chalks, gray base. Correcting red layer over laps black web. Take care of background’s drapery! Every wrinkle counts.Teaching is continuousely followed by tace-pao-presentation of sketches on the spot and some printed stuff  earlier (Pages of my Object Drawing booklet, 2009)

Some of the best students’ cross sections:

Catarina AlmeidaQuentin LaennerValentine

 

Following object-drawing item: nuts

Theoretical background: the Local Contrast (see blackboard)

Meija Casado, Thomas Marius

Some of the students’ works

Today: composition, tones, shadows, local contrasts, realistic observation of small objects – material rendering, surface subdivision, tone difference of colors, etc.

At the end of the class students show up their drawings: task completed!

MB-felt pen demo’s start: mind (balance of picture plane mosaics) distances in-between and cut-in-lines of the background!

Third item: the Marsius-plaster. Starting figure drawing with the dancing faun:

Rail Luengo: pen-sketching (Mind composition – limbs should be placed on given paper surface!)

MB-demo with red pastel. Let’s start with profile movement! Observe empty area within external outlines…

Interior Space Construction helped by Corner Tower

Space Corner helped by Corner Tower of Cubes

Construction of Interior Space based on partial setting

Key-words: diagonal method¸ enveloping cubic grid, follow surface linear web, extreme oblique lines, structural net, space corner, orthogonal pictures, Y shaped junction.

Relation between partial setting and huge imaginary interior space.

Task:

Interior view of a huge Hall with dimensions of  4 x 4 x 4 cubes.

The Hall ought to be built up theoretically from its exterior, starting with the attached fragment-setting. We imagine our symmetric hall as if enclosed by this repeating wall field. The rhythm of the fragment setting might be individually transformed in the followings.

Initially we should transform as we like the starting motive (pillars, openings) to get a usable elevation motive.

2011. Stone banister of  St Stephan equastran statue on the Gellert hill in Budapest. Example with low horizon - rythm of pillars and equal empty areas in-between.

Let’s work with halving and/or quartering lines only, considering future constructive work.

The biggest plane of the enveloping shape of the fragment set is the back plane of 4 x 4 small squares.

This patch corresponds to one of the lateral squares of the 64 cubes filling out the entity of the interior.

. 1. Fragment setting – volume and orthogonal views

Our method We consider the space as the interior of a large cube. Its building components shall be envelopped within quadratic grid as well.

5. Final stage of architectural transition – further details.

3- 4. Stages of individual design process. The fragmented cubic set is gradually transformed into architecture. Quadratic column turns into a pillar.The standing half prism represents a parapet. This same formation repeated over an imaginary opening is the one level high window field motiv ready.

	10. Ceiling seen from below.
		11. One Vanishing Point Perspective sketching. (more details of it see in B. Mehes’ booklet: Perspective Reconstruction through Orthogonal views)

Summary

In Architectural Freehand Drawing we often interpret SPACE as an increased cube’s interior outfitted all over with a quadratic grid. Most delicate detail of the Space Corner is the Y-shaped junction with its extreme oblique lines pointing toward remote vanishing points which happen to be often off paper’s area.

In case of perspective having two or more vanishing points, the structural grid of an increased cube’s interior might be prepared with the help of a virtual cubic tower put into the target corner. Turning out the negative corner we’ll get a positive corner which might be handled in perspective more easily. In course of this preparative work we are extending cubic tower’s quadratic grids to space corner’s neighboring planes.

At the beginning it is highly advisable to get acquainted with the relation between the whole interior space and its building components, through studying its orthogonal pictures as well.

By employing a follow-surface secondary grid built on the primary modular system we may easily express single building parts’ position related to the original space corner.

Térsarok kockatoronnyal

Tér-szerkesztés részleges beállítás alapján

Kulcs-szavak: átlós módszer¸ befoglaló kockarács, felület-követő vonalháló, ismétlődő falmező, képsík-mozaik,  szélső ferde, vetületi előkészítés, Y-csomópont.

FELADAT:

Készítsük el az alábbiakban részletezett arányú csarnok belső látványát:

szemből, alacsony horizonttal (egy iránypontos perspektíva);

átlósan az egyik sarok felé, messzire nézve (két iránypontos perspektíva);

átlósan lentről az egyik felső sarok felé tekintve (három iránypontos perspektíva - a mennyezet is részletezendő);

magas horizonttal, átlósan fentről az egyik alsó sarok felé pillantva (három iránypontos perspektíva - a padló-minta is szerepeljen)!

A csarnok-tér legyen 4 x 4 x 4 kockányi. A nagyteret kívülről öltöztetjük fel.

Kiindulásunk a mellékelt rajztermi beállítás, amelynek ritmusa (egyéni átfogalmazásban) a szabályosnak képzelt csarnok-tér belső homlokzatán „ismétlődő falmező”-ként jelenhetne meg. Bevezetésképpen alakítsuk hát kedvünkre a száraz beállítást, hogy használható homlokzati motívumhoz jussunk! A készítendő szerkesztésre gondolva, módosításaink lehetőleg az eredeti háló felezéssel szaporított rész-osztásaihoz illeszkedjenek.

A részleges beállítás mint ismétlődő falmező és a Nagytér viszonya.

A részleges beállítás befoglaló formájának legnagyobb felülete a hátlap 4 x 4 kisnégyzete. Ez a folt a nagyteret kitöltő 64 kocka egyik oldalnégyzetének felel meg.

A rajztermi részleges beállítás tömege és vetületei

.

Vetületi tervek: belső homlokzat, padlóminta, mennyezeti raszter.

 

MÓDSZERÜNK

A teret négyzethálós nagykocka-belsőnek fogjuk fel. Építőelemeit szintén kockahálóba foglaljuk. A két rendszer közötti kapcsolatot legnagyobb közös osztójuk biztosítja. Legyünk tisztában a nagy egész és az ismétlődő alkotórészek (falmező, pillér-köz, ablak, padló, mennyezet, stb.) arányrendszerével.

Egynél több iránypont esetén a befoglaló nagy-tér sarkába állított virtuális kockatorony segít minket a távoli iránypontok helyzetére utaló szélső ferdék (az ún. Y-csomópont) felvázolásában. A negatív sarok „kifordításával” könnyebben kezelhető pozitív sarokhoz jutunk. Előkészítő munkánk során a kocka-torony hátfalának négyzethálóit kiterjesztjük a környező térsarok lapjaira. Vetületeinkre a rács-osztásnak megfelelő négyzethálót illesztünk.

GYAKORLATI TANÁCSOK

A Térsarok lapjainak részletezése abban a sorrendben következik, ahogy kiterjedésük csökken. Érdemes elsőként a perspektívában legkevésbé torzuló oldalt megoldani, s a legkevésbé látszót a végére hagyni. A részletek beillesztését tehát a lehető legtágasabb képsík-mozaikban kezdjük. A szélső mezők osztásait kétfelől összekötve szakaszosan tárulnak fel a köztes mezők.

A mellékháló elindításakor a főosztások vezetik szemünket. A beforduló síkok sarok-köveinél ún. „rövidülés-kezdeményekkel" operálunk, ezekre támaszkodnak a tervezett hátra-lépcsőzések Alul-felül, a szélső mezőknél kezdve, szakaszos szerkesztéssel (azaz itt: negyedeléssel) haladunk, majd a köztes mezők felé terjeszkedve összekötjük az előlap-osztások hálóját. A mezőkben is csíkonként, sávosan folyik a munka. Az egyes építészeti elemek helyét - menet közben csoportosítva az azonosakat – grafikai eszközökkel (felület-osztással, anyagjelöléssel, önárnyékkal, tónussal) vagy színezéssel erősítjük meg. Itt pl. az ablak alatti parapet-mezőkre vízszintes csíkozás kerül. Eközben következetesen ellenőrizzük a perspektíva helyességét, azaz ügyelünk a valóságban egybe-eső (vagy párhuzamos) élek összetartására, illetve az azonos szakaszok rövidülésére.

Az összetartozó formákat sávonként összefésüljük. A síklapok iránya felület-követő rovátkákkal jól kifejezhető – másod-vonalaink egyúttal kisebb eltéréseket is képesek eltüntetni.

A mennyezeti rács-osztásnak ugyan ott van az iránypontja, mint az oldalfalaknak! Szerkesztés közben tanácsos a nagyhálót színezéssel kiemelni. Látókörünk peremén bizonyára eljutunk olyan szélső helyig, ahol a függőleges és a vízszintes osztás látszólag egybeesik.

A bordaközti kazettákat a nagykocka felső síkjából úgy emeljük ki, hogy a láthatóság szerinti szögletekbe tüske-szerű rövidülés-kezdeményeket illesztünk. Ezután a mellékbordák vastagságát – felhasználva a rács-osztások hálóját – elől-hátul rámérjük a főbordákra, végül a sarkokat összekötjük.

A közeli formákon eltakarjuk a nem látható szerkezeti éleket. A sorrend tehát: tengelyek, vastagságok, láthatóság, majd az párhuzamos síkok helyzetének megerősítése. Igazi mélységi hatáshoz ön- ill. vetett-árnyékok felrakásával juthatunk. A látvány illúziója a fények kiemelésével, a különböző anyag-fajták tónussal vagy színezéssel történő elkülönítésével tovább fokozható.

Perspektívánk helyességét fejre állított rajzzal látványosan ellenőrizhetjük. Amikor padlóból plafon lesz, önkritikus szemmel vehetjük észre eddigi munkánk esetleges hibáit.

Három iránypontos perspektíva szerkesztése közben hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a térsarok különböző síkjaiban futó eredeti négyzet-osztások páronként párhuzamosok, vagyis közös iránypont felé tartanak! Így pl. az oldalfal vízszintesei párhuzamosak az egyik padló-fúgával, a térsarok mindkét falának függőlegesei egymással is párhuzamosak, stb. Egy-egy lapot ugyanis egy pár derékszögű vonal-sorozat tesz négyzethálóssá. Három lap vonatkozásában (3 x 2) páronként 1 – 1 közös iránypont lesz.

Ezért is kifizetődő befektetés, ha kezdettől következetesen modulhálóba illesztjük választott építészeti részleteteinket!

Két iránypontos szerkesztés vázlata.

		Három iránypontos szerkesztés vázlata.

OSSZEFOGLALAS

Építészeti szabadkézi rajzban a teret négyzethálós nagykocka-belsőként értelmezzük. A térsarok legkényesebb része az ún. Y-csomópont, amelynek szélső ferdéi a – gyakran rajzon túli - iránypontok helyére utalnak. Egynél több iránypontos perspektíva esetén tér-sarokba állított virtuális kockatorony segítségével készül a nagykocka-belső szerkezeti rácsa. A negatív sarkot átmenetileg kifordítva könnyebben kezelhető pozitív sarokhoz jutunk. A kocka-torony hátfalának négyzethálóit átlós sarok-tükrözéssel kiterjesztjük a térsarok lapjaira.

A nagy tér mint egész és az ismétlődő rész-motívumok közötti viszonnyal célszerű a tér-szerkesztés előtt vetületekben is megismerkedni. Főhálóra épülő, felületkövető mellékháló alkalmazásával egyértelművé tehetjük az egyes építőelemek nagy térsarokhoz viszonyított helyzetét.