Téli grafika

Látványtervünk havas változata

	Vajdahunyad vára télen, toll, 2004

Ugyancsak aktuális rajz-téma napjainkban a hó! Ne csak lapátoljuk, ábrázoljuk is a havat! Átszínezi s kifordítja megszokott világunkat. Az alábbi sorokat Szendrei Zsolt (volt másodéves diákom) kérdésére írtam válaszként 2006-ban.

Vammala, Santalahdenkatu, toll, 1975

 

A szerkezeti rács köré írható befoglaló forma természetben való előfordulása kapcsán ill. a tisztavonalas kifejezés korlátait kutatva folyamodtam korábban hasonlatért hóhoz.

Kémény körüli hó-formák Livigno-ban

„A hó fehér varázsleple uniformizálja a tárgyakat. Mindenfajta gépkocsit legömbölyített peremű hasábbá demokratizál. A Természet eszköztára végtelenül változatos: néhány órányi hóesés... s hozzá a távolság levegő-perspektívája: a fény, a távlat és az idő a legnagyobb csomagolók”. (Az építészeti szabadkézi rajz szerkezeti felépítésének oktatása - új módszertani megközelítésben, PhD-disszertáció, Bp. 1997)

Másik részlet a Helyi Kontraszt c. tanulmányomból való. A tónusozás szükségességét a vonalrajz határáról való elmélkedéssel vezettem be.

Hótaposó recézett nyoma

„Vegyük szemügyre a hó-taposó lánctalpának nyomát! Tisztavonallal rajzolva, ez a csíkos tereprészlet érthetetlen vonalkódnak tűnik mindaddig, amíg barázdái el nem érik a felület peremét. A metszék már vonalasan is értelmes. Recézett domborzat pozitív és negatív henger-formái köztes mezőben csak tónusozással jeleníthetők meg”.

Kiság télen, toll, 2006

A hótakaró leegyszerűsíti a világot, kikezdi a formák közti határokat, megváltoztatja a tónusokat és a színeket. A hó uniformizál, a tér-mélységet erősen befolyásolja. A hótakarónak nemcsak színe, de vastagsága is van.

Vizsgáljuk meg - a perspektíva szerkezeti vázát alkotó elemeire bontva - a hótakaró látványtervi szerepét!

Hägersten, Stockholm, 1973 – filctoll. Tető, talaj és sövény, mint hó-felfogó felületek.

Rajzon belül a hólepel építményünk egyes összetevőire eltérő hatással van. A térsíkok közti távolságok látszólag megváltoznak. Építőelemeink fontossági sorrendje átrendeződik. Míg egyes, korábban alig sejtett részletek élesen kirajzolódnak, s ez által előreugranak. (pl. légvezetékre hó rakódik), addig más évszakokban jól látható elemek képi jelentősége csökken. Függőleges szerkezetek, falak, pillérek elhalványodnak, háttérbe szorulnak.

Havas tetők, léptékváltással (Livigno, 2010)

Téli sportok kedvelői ismerik: ahány friss hóesés, annyi réteg rajzolódik ki a nyeregtetők oromdeszkája mentén. Minden új-hó eltérő színű paplant eredményez. Tavaszi olvadásig a tető vastag hótakarójának szegélye máglyarakás vagy az emeletes palacsinta metszetéhez hasonlít.

Sitzkogel-i filc, 1996

Alakzatok

A szögletes geometriai formák havazás következtében átalakulnak. A pozitív sarkok legömbölyödnek. A negatív sarkok (pl. a járda és az utcafal töve) feltöltődnek. A részletek elmosódnak. A nyílások, falfülkék, hierarchiája is megváltozik. A hóesés színi előadáshoz hasonlít, díszletek épülnek, a megszokott formák jelmezbe bújnak. A növényzet rajzolata is átalakul: tündéri csipkeháló szövődik. Eddig láthatatlan formák kirajzolódnak.

Bérc utcai gouache, drapp papíron, 1979 – Fehér kiemelések, ecsetrajz nedves technikával

Felületek - A téli képet hó-felfogó felületek uralják. Függőleges, vízszintes és ferde felületeink a térsarokban elfoglalt helyzetük szerinti mértékben változnak. A falak, pillérek kevésbé módosulnak, viszont kiugró tagozataikat (párkány, szemöldök, könyöklő, korlát, attika) a hó szeszélyesen átrajzolja. Padló- ill. járdavonalak feloldódnak. A vízszintes és ferde síkok jelentős változáson mennek keresztül. Ami sima volt, dimbes-dombos lesz. A falak elsötétülnek. A tetők kivilágosodnak.

Saalbach, színes ceruza, toll barna alapon, 1995

Átalakul a látványterv főtémájának környezete is. Meglátszik, hol s mivel közlekednek – ettől válik igazán mozgalmassá a kép! Épületek körül lábnyomok, csapások (sötét csíkok, sávok) keletkeznek.

Livigno-i havas tetők, vastag filc és fehér fedőfesték lila papíron, 2003

 

Kocsi-nyomok felszántják, emberek-gépek söprik, kotorják (a rajzoló szemszögéből nézve: inkább elrontják) a friss havat.

Saalbach, 1994 – Toll, fehér és fekete tus, sötétkék alapon

Színek - A havazás borús éggel jár. Kezdetben a hóesés a színes világot fekete-fehér világra szürkíti. Ha újra kisüt a nap, színes fejezet kezdődik - de nyári színeink átrendeződnek. A földrajzi helyzettel járó időjárás az épületek hagyományos színezését is meghatározza.

Égő-vörös ház (mely Skandináviában gyakori) nálunk idegennek hat.

Ellivuori, 1974 – Pasztell, kékesszürke papíron

Előtér, háttér és a környezet - Hó-takarítás nyomán a járó-felületek részlegesen vissza-sötétednek, de az utak, járdák, ösvények peremein felgyülemlő kupacok, hurkák megannyi jellegzetes, átmeneti alakzatot képeznek.

Télies viszonyok nemcsak havas színekkel és oldódó formákkal fejezhetők ki. Staffázsként egyéb kellékeinket is bevethetjük: meleg ruhába öltöztetett alakok, szezonális tevékenységek (korizók, hólapátolók), jellemző mozdulatok (sapkáját igazítja, kesztyűjét húzza, fázósan hátát görbíti, stb.).

Bern, Rosengarten télen, 1964. Faágak hó-felfogó palástja és borús égbolt összeolvad. Világos folt kihagyások eredménye - golyóstoll-rajz.

Technikák

Vonalak – Havas téma szikár kontúrháló következetes alkalmazásával is előadható. Eltűnő majd előbukkanó kontúrok pontosan kifejezik a megváltozó formákat, felületi vastagságokat. Fehér papíron feketével rajzolva, legtakarékosabb hó-ábrázoló eszközünk a kihagyás. Világos foltot sötét sávok közé szorítva jeleníthetünk meg A vonalperspektívából jól ismert takarásos jelenség a vonalhiány.

Lidingö, 1973 – Pasztell kék papíron

Tónusok - Bár tisztavonalas téli tájra is akad példa, mégis inkább a gazdagon tónusozott ill. a színezett technikák között találhatók a messziről is élvezhető havas képek.

Nem-fehér alapon (a tónus-skála belsejéből indulva) lehetőségünk nyílik a világos foltok közvetlen felrakására. A szélsőséges tónus-értékek rögzítésével kezdjük: fekete – fehér (vö. Helyi Kontraszt). A továbbiakban a köztes átmeneteket az ún. szürke-skála révén állítjuk elő. Szorgalmas gyakorlással bizonyára észlelni fogjuk a világoson belüli meleg ill. hideg árnyalatok is. Az előbbieknél a fehér pl. halvány-vörös, az utóbbiak világoskék hozzáadásával törhető.

Átlátás télen a Nagydunára a gödi kőgátnál, 1999 – pasztell sötétkék alapon

A hó csodás színeket képes produkálni, amint kisüt a nap! Érdemes gondosan összehasonlítani a hó-formációk eltérő színű ön- és vetett árnyékait.

Sok-sok megfigyeléses, természet után rajzolás révén tehetünk szert kellő tapasztalatra ahhoz, hogy saját tervünket spekulatív módon, téli változatban is bemutathassuk.

Nyári látványtervünk téli átköltésekor próbáljunk meg hófelhőből letekintve (Szent Péter szemével) látni! A hóesés sajátosan átrajzolja a tájat. Épületek vízszintes tagozatait kihangsúlyozza, a ferde tetősíkokon azok alsó szegélye mentén fodrozókat épít, stb. A hótakaró gazdag és szeszélyes, alakja folyton módosul: széle hullámvonalas, vagy cikk-cakkos, vastagsága változó, pereme puha, rá is hat a gravitáció. A vastag hófedél helyenként megcsúszik. A hónak komoly súlya van, a faágak csipkéit összefogja, s a vékonyabbakat lehúzza. Ha kisüt a nap, a hó felszikrázik, speciális árnyékok figyelhetők meg a havas tájban.

A hótakaró festői halmazállapota nem tart sokáig. Ha megolvad – csöpög. Ha megfagy, az eresz peremén jégcsapok festői formációja sorakozik. A tél nagy varázsló, formát, színt, felületet szeszélyesen átformáló bűvész, ezer alakjával még sok meglepetést tartogat számunkra.

Az átalakítás javasolt lépései:

Nyaraló télen, Göd, 1985 – gouache barna alapon. Az ág-közti fehér foltokat kékes vagy vöröses árnyalatok törik. Borús éghez viszonyítva a havas tető világít.

Vegyük sorra a lehetséges hó-felfogó felületeket! Lejtőkre, tetőkre, a nagy rálátásos ferde síkokra havas leplet terítünk. Kiugró tagozatokra, párkányokra, karfákra, a lépcsők járólapjaira fehér hurkákat fektetünk. Az előteret buckásítjuk, az építmények, növények talpvonalát fellazítjuk. A tónusokat kifordítjuk, a színeket újra gondoljuk. Használjuk ki a hóval kapcsolatos inverz jelenséget is, amikor a tónusok megfordulnak. Nyáron általában a cseréptető sötétebb, mint háttere, a ragyogó ég. Havas tető világosabb borús ég kontrasztjával. Meghökkentő tónus-váltást tapasztalunk kedvenc fáink esetében is: a megszokott önárnyékos oldalra most szélfutta hó tapad.

TECHNIKAI PÉLDÁK

Fehér papíron a világos mezők kihagyással érvényesülnek Nem-fehér alapon a világos képsík-mozaikokat vonalas vagy foltos hozzáadással hozzuk létre. A színek akkor kezdenek hatni, amikor a papír kezdő fehérje visszaszorulóban van.

Kísérletezzünk száraz és nedves technikával! Száraz technikák csoportja: ceruza, toll, filctoll (ill. ugyanez színesen: színes ceruza, pasztell, kréta). Nedves technikák közé sorolható a lavírozás és az akvarell. Az ún. fehér kiemelések vonalréteg ill. folt hozzáadásával valósíthatók meg. A nedves eljárás során fedőfestéket, temperát, gouache-t ill. fehér tust alkalmazunk.