Negyedik iránypont
A „Tükröződő torony-trió” kiegészítése
Kulcs-szavak: befoglaló kockarács, felezősík, homloklap, iránypont, horizont (rajzbeli horizont, mappa-horizont), köztes ferde, oldallap-arány, padló-horizont, tükörkép-szerkesztés, szélső ferde, zenit-nadír tengely.
Aki eljutott a harmadik iránypontig, az karnyújtásnyira van a negyediktől is. A magyarázathoz elég egy tükörképet szerkesztenünk - a megfelelő helyen!
Bevezetésképpen idézzük fel magunknak a Tükröződő Toronytrió c. füzet iránypontok számáról szóló részleteit!
Az építészeti szabadkézi rajz szerkezeti felépítésének oktatásához tisztavonalakból szőtt, átlátszó kocka-rácshoz folyamodunk. Ha előbb távolról, majd fokozatosan közeledve tanulmányozzuk ennek a négyzetkeretekből összeállított, szigorúan derékszögű rendszernek perspektivikus torzulásait, akkor azt észleljük, hogy nézőpontunkat közelítve, egyes iránypontok kicsúsznak látókörünkből. Az iránypontok gyakran messze a rajzon kívülre esnek. A befoglaló kockarács szélső ferdéi a távoli iránypontok helyére utalnak. A rácspontok ellenőrzésére az átlók iránypontját is felhasználhatjuk. 
Válasszunk példának három darab, átlósan sorolt kockatornyot! Állítsuk ezt a szerkezet-kész épületvázra hasonlító modellt tükröződő vízfelületre! Sétáljuk körül a tükröződő toronytriót!
Válasszunk példának három darab, átlósan sorolt kockatornyot! Állítsuk ezt a szerkezet-kész épületvázra hasonlító modellt tükröződő vízfelületre! Sétáljuk körül a tükröződő toronytriót! 
Tükröződő kockatorony általános helyzetben, padlóhorizonntal. Ha elég messziről nézzük, két iránypontunk lesz. Szimmetrikus (átlós) nézőpontból a baloladali Ip a jobboldali tükörképe lenne. (Az áttükrözést a felezősíkon valósíthatjuk meg.)
Az előlap (homloklap) és a szemlélő képsíkjának viszonyát vizsgálva, három klasszikus alaphelyzetet különböztetünk meg: a párhuzamos (szemközti), a szimmetrikus (átlós) és az általános helyzetet. Szimmetrikus helyzetben a baloldali iránypont a jobboldali tükörképe lesz, mintha a felezősíkon tükröztük volna át.
Az iránypontok száma a szemlélő helyzetétől függ. Szemben állva, egy iránypontunk lesz. Körbejárva tornyot, két irányponttal dolgozunk. Közelebb menve, a függőlegesek összehajlanak – valahol fent (a zeniten) megjelenik a harmadik iránypont. Padlóhorizontos nézőponttal és a talajszinten tükröződő felülettel (s tágasan értelmezett látószöggel) operálva, a negyedik iránypont (lent, a nadíron) pontosan a (fenti) harmadik iránypont tükörképe lesz.
Ha a padlóhorizontos, tükröződő kockatornyot közelebbről szemléljük, akkor a (spekulatív) negyedik iránypont (a nadír) a harmadik iránypont (a zenit) tükörképe lesz.
*MB: Tükröződő toronytrió, 2004 –http://mehesb.rajzi.bme.hu/perspektiva_ttt.htm
**MB: Bővített óriáshorizont három iránypontos összetartás ellenőrzésére - http://mehesb.blogspot.com/2009/10/bovitett-oriashorizont-harom.html
A zenit-nadír tengely helyett írjuk azt, hogy meridián.
VálaszTörlésHorizontális koordináta rendszer: csillagászati koordináta rendszer, melynek alapsíkja a valódi horizont, hosszúsági jellegű koordinátája az azimut, szélességi jellegű koordinátája a magasság.
A zenit-nadír tengely a meridián. Az éggömb meridián-köre merőleges a valódi horizont síkjára, s átmegy ennek az északi és a déli pontján, továbbá fent a zeniten és lent a nadíron.